Lezárás

2020. augusztus 20-án hazaindultam az éjszakai vonattal és 21-én haza is értem. Na jó egy kicsit pörgessünk vissza az időben. 17-én lett vége a projektnek ez hétfőre esett. Előtte vasárnap volt egy búcsúzós vacsora, ahová eljöttek a mentorok és a Care2Travel dolgozói, kaptunk oklevelet és bögrét a saját mosolygó fejünkkel (amit a teázáshoz szoktam használni). Megható volt.

 

Igen, ez egy nagyszerű időszak volt az életemben, de nem tarthatott örökké. Már hiányzott a családom és a barátaim, 8 hónapig nem találkoztam velük. Rengeteg élménnyel lettem gazdagabb, magamat is jobban megismertem. Voltak kihívások, de jól vettem az akadályokat, és rendkívüli módon megszerettem Erdélyt! Hiányzik Csíkszereda és az ottani emberek. Mindenképpen szeretnék visszamenni még oda. Többekkel tartom online a kapcsolatot.

 

A hazaút előtt megcsináltam a két PCR tesztet és a negatív eredmények birtokában gond nélkül átjutottam a határon. Sok csomagom volt, de Budapesten két barátnőm segített átszállni a Miskolcra tartó vonatra, Miskolcon pedig az öcsém feljött a vonatra és segített leszállni. Taxival tettünk meg az utolsó szakaszt hazáig. Több mint száz könyvet kellett visszavinnem a könyvszekrénybe, hogy haza tudjak jönni van, amitől fájó szívvel búcsúztam, de egyszerűen nem tudtam volna hazahozni mindent. Két nagy szatyor könyv így is maradt.

 

Hazaút után

 

Októberben kezdtem el munkát keresni, Miskolcon. Szűkösek voltak a lehetőségek, így egy telefonos munkát próbáltam meg. Van már három évnyi tapasztalatom ügyfélszolgálatos munkában. Felvettek, november 9-én írtam alá a szerződést, jelenleg tart a betanítás egy hónapos időszaka.

 

A környezetvédelem nem elsődleges az életemben jelenleg, de igyekszem a tanultakat hasznosítani, például szelektíven gyűjteni a szemetet. Ha lesz szemétszedési akció a jövőben biztosan becsatlakozom. Nem lehet most közösségi programokat szervezni, online pedig nem lenne igazi egy előadást megtartani. Semmiképp nem akarom, hogy veszendőbe menjen a sok dolog, amit megtanultam a környezetről. Nem is olyan nagy baj, hogy lesz ideje érni bennem a tudásnak.

 

Úgy érzem sikerült visszarázódni a hétköznapi életemben. Ez nem egy normális év, de találtam egy ritmust, ami segít menedzselni az életem, és amivel nem aggódom túl a napjaimat.

 

Az önkéntességemnek vége, az életem folytatódik. Egy álmom vált valóra ezzel az időszakkal. Boldog vagyok, hogy sikerült. Vágjatok ti is bele bátran. Az ESC csodás lehetőség erre. Egy jó tanács: Ha kétszer is szeretnétek menni elsőre egy maximum 2 hónapos projekteket válasszatok, és másodjára mondjuk egy 10 hónaposat. Hosszú projekt után nem lehet rövid projektre menni. Sok sikert nektek és sok kalandot! Még egy fontos dolog: Legyetek tudatosak, tájékozódjatok, és bármilyen apró változás összeadódva sokat számít. Sziasztok!