Amiket szeretnék az életem részévé tenni (és még nincs a birtokomban itt Erdélyben)

1. fém vagy fa/bambusz hordozható kanál, villa, kés, esetleg egy olyan egybe megoldás, aminek az egyik vége kanál a másik villa
2. fémkulacs
3. üveg vagy fém hordozható kávéspohár védőtokkal
4. fémszívószál, tokkal és tisztítóval
5. textilzsák pékárúhoz, gyümölcshöz, sajthoz/ vagy ha menő vagyok majd elkészítem (ha megtanulom, hogyan működik a tű+cérna, a goblenezésen kívül :D :D)
6. bambusz fogkefe, tokkal
7. szappansampon, (lett kirakva közösen használható a szálláson, kipróbálom azt)  szappan zuhanyzáshoz + ezekhez tartó
8. mosószóda
9. teafőzős golyó szálas teákhoz, a filteres helyett (azt hiszem ilyen van otthon, úgyhogy szerintem csak elkérem) vagy pici szűrő, pohár méretű - van a szálláson
10. méhviaszos kendők, szendvicscsomagoláshoz (ezt majd szeretném magamnak elkészíteni)
11. szövet törlőkendők, papírtörlőkendő helyett, ezek moshatókés újrahasználhatóak egy mosás után

+ egy textiltáska a fentieknek, az én környezetvédelmi elsősegélycsomagom, amit mindig magammal hordok majd a táskáimba, bárhova megyek :) Mondjuk a mosószódát meg a teaszűrőt talán nem :D

Nagyon sok zero waste, hulladékmentes életmódhoz kapcsolódó cikket olvasok, és a fentiek a visszatérő elemek, amikkel főleg találkozom és úgy érzem tudom hasznosítani a saját életemben.

SZERKESZTÉS(2019.12.16): Kicsit átgondoltam a dolgot. Alapvetően azt, hogy mi az amire jelenleg tényleg szüksége van. Elsőként mi az, amire nincs szükségem:

1. Szívószál: megoldás NEM kérek szívószált. Külön jelezni rendeléskor és kész...
2. Hordozható kávéspohár. Megoldás: Megiszom ott. Most van időm, meg tudom oldani.
3. Mosószóda. Jelenleg van közös mosópor, használom azt.
4. Tasakok, szütyők miegymás: Ez több részből áll: egy, alapvetően más vásárol be nekem, úgyhogy a legfentarthatóbb ha nem veszek semmit. A másik, hogy van textilzsákom, plusz mindenhova hátizsákkal megyek, nem kellenek szütyők. ÉS ha mégis csak kellene mert, valami olyat akarok pluszba megvenni, ami nem alapélelmiszer, akkor a szálláson van, amit használhatok.
5. Méhviaszos kendők. Nem eszek szendvicseket. Ergo, nem kell semmibe sem csomagolni.
6. Kanál, villa. Ha nagyon kell van kanál és villa a szálláson. Kölcsön veszem.
7. Teafőző golyó. Van a szálláson, használom is :) 
8. Szövet törlőkendő. Van konyharuha. Azzal is le lehet törölni az asztalt. Vagy épp mosogatószivacs.

Mi az, amire tényleg szükségem van:
1. KULACS
2. FA FOGKEFE
3. SZAPPAN

Kész! Szóval. Kicsit rápörögtem a mi kellre. A fenntarthatóság sokkal inkább az, hogy HASZNÁLOM AMIM VAN. Nem kell venni.

Brassó

Brassó

Kétséges volt, hogy megyek-e, de szombat reggel időben felébredtem (ébresztő nélkül!) úgyhogy összekaptam magam és mentem a vasútállomásra. Nem bonyolult odajutni, de első alkalommal feszülten figyeltem a google mapszet, hogy jófele menjek. A jegyvétel után már fel is szállhattam a vonatra és rövidesen mentünk. Eddigi vonattapasztalataim szerint az itteni vonatközlekedés meglepően pontos (ami egy darab oda-vissza utat jelent Brassóba). Brassóban busszal bementem a központba, majd mivel nem volt idő a szálláson kávézni, egy szimpatikus kávézóba tértem be, és egy latté machiátóval később már frissebben mentem át az úton a Szépművészeti Múzeumba.

Szépművészeti Múzeum

Mindössze 5 lej volt a belépő. A földszinten egy üvegművész kiállítása volt, amik úgy álltak össze, mint általános iskolában a színes műanyagalakzatok, amikkel a formákat tanultuk. Az emelet már jobban bejött, a lépcsőn a portréknál hosszan elidőztem, minden pici részletet felfedezve. Úgy érzem, változott az ízlésem. A szertelen impresszionistáknál kezdem többre becsülni azon művészetet, amikor még jobban követték a tényleges alakokat. Pont ezért ki lehet venni rajtuk a ruhákat. Éljenek a portrék! Kaptam román impresszionizmust, meglepően sok ökrös szekérrel, ami kicsit az Alföldet idézte fel bennem (pedig errefelé csak hegyek vannak, de az mindenütt). A modern művészet is képviselte magát, egészen az absztrakt képekig elmenve, mégis tetszettek. A festők nevét próbáltam megjegyezni (még hangosan ismételgettem is őket) de esélytelen volt. Itt esett meg velem, hogy románul kérdeztem meg merre van a mosdó aztán amikor románul válaszoltak, csak lestem :D Az útbaigazítást még nem vettük. :D Összeségében úgy találtam, hogy érdemes lesz ide elhoznom a barátomat.

Főtér

Tetszett, hogy a macskakő úgy volt kirakva, hogy négyzetes alakzatok jöttek ki a fehér kövekkel. A karácsonyfa már a téren volt, éppen díszítették. Szép főtere van. Középen a régi városháza, körülötte tetszetős épületek. A Fekete templom csak egykor nyitott, ezért benéztem a Városi Polgárság Múzeumába, ami egy középkori épületben kapott helyett. Rettenetes állapotban volt a múzeummá válása előtt, de restaurálták. A belbecs szerény, de a kiállított ruhák bármikor pozitív irányba tudják nálam billenteni a mérleget. Itt voltak ruhák, sőt egy kalapkészítő műhely, szalon varrógéppel és csipkeveréssel. Szóval bejött.

Fekete templom

Bevásároltam képeslapokkal, utána néztem csak be. 10 lejes belépőjével ez volt a legdrágább hely. Kicsit csalódtam, azt hittem szebb lesz, kicsit olyan, mint a kassai dóm, de hát nem. Nem töltöttem sok időt itt.

Katolikus templom

Így utólag se tudom melyikben voltam, viszont sikerült becsatlakozni egy keresztelő végére. Román mise volt, beültem az utolsó padsorba és csendesen ámultam a csodás üvegablakokon. Ott maradtam a mise végéig, de a fotózkodáskor kisurrantam. Azért érdekes volt románul meghallgatni a megszokott énekeket, és követni hol tartunk éppen.

Felvonó

Végül nem mentem fel a domb tetejére, viszont az aljánál lévő zöld övezetben leültem és pihentem egy kicsit. Ezután már sötétedett, úgyhogy elgyalogoltam a buszmegállómhoz, aztán egy közeli kávézóban megpihentem és vártam. Utána a vasútállomáson is vártam. Jobb lett volna az eggyel korábbi vonattal visszamenni, de hát a későbbire vettem jegyet.

Játék est

Pénteken társasjátékest volt, amin ott voltam egy kicsit. Viszonylag hamar jöttem el, de ennek hála tudtam szombaton eljutni Brassóba.

Érdemi munka

Megkezdtük a tájékozódást a környezetvédelemmel kapcsolatban. A feladat idénre, hogy összerakjunk egy előadást, amivel majd az iskolákba megyünk. A prezentáció váza kész, most a tudás felszedése zajlik. Videókat nézek a neten keresgélek, angolul és magyarul is. A románnal is haladok, Bassóban jegyet vettem, rendeltem, köszöntem és megértették mit akarok 😊

Úgy érzem haladnak a dolgok. 

A lassú divat

Lassú divat

Kérdések, amiket feltehetsz magadnak, mielőtt döntesz vásárláskor

1. Szeretnéd ezt a ruhát? Igazán akarod? Az érzelmeket félretéve, logikusan átgondolva okosabb döntéseket hozhatsz.
2. Jól áll a meghatározó helyeken? Pl: váll
3. Szeretnéd eléggé ahhoz, hogy pénzt költs az átalakítására? Tényleg el is viszed a szabóhoz átalakítani, ha kell?
4. Beleillik az életedbe? Viselheted pl a munkahelyeden?
5. Illik a stílusodhoz?
6. Tudsz legalább három összeállítást ezzel a darabbal?
7. Mennyibe a valódi ára? (A ruha ára/viselések száma) - Egy kis számolás: hányszor tervezem felvenni? Ezt kell elosztani azzal, hogy menyibe is kerül. - Példa: Ha veszek egy cipőt, ami 15 ezerbe kerül, és csak tízszer veszem fel, akkor olyan mintha 1000Ft-ért béreltél volna cipőt alkalmanként, ha ugyanezt a cipőt ötvenszer veszed fel, akkor 300 Ft a képzelt bérlési díj.
8. Hol vásárlod? Turiból, vintage boltból, vagy bérled? Esetleg egy fenntarthatóságra figyelmet fordító márkától?
9. Milyen könnyen lehet újrahasznosítani? Egy szintetikus anyag végül a kukában végzi, de a pamutot, lent, gyapjút, a természetes anyagokat újra fel lehet használni, vagy könnyen átalakíthatók valami ugyancsak hasznos más tárggyá.

Ha ezeken a kérdéseken végig mész, nagy lépést tettél a fenntartható vásárlói döntések felé. A pénztárcád is jól jár és ha a gardróbodba olyan darabok vannak, amiket használsz és szeretsz, akkor te is egyszerűbben választasz reggel a szekrény előtt állva.

Ha pedig már nem akarod használni többet, lehet csereberélni a barátokkal (az Avasi Közösségi Kávézóban szokott ilyen lenni), adományboltok, Máltai Szeretetszolgálat szívesen fogadják a tiszta és még használható állapotban lévő ruhát. Ha pedig kreatívkodnál a Pinteresten több ezer ötletet találsz, hogy alakíthatod át valami mássá a félpár zoknijaid, vagy akár varrás nélkül pólót bevásárlószatyorrá, de még számos más ötlet van ezen kívül. Hajrá!

Milleniumi templom és Csíki Csobbanó

Mise

Kíváncsi voltam, milyen a Milleniumi Templom belülről. Ezt pedig akár egy misében is megnézhetem, úgyhogy neten rá is kerestem szombaton a miserendre. Voltak olyan illúzióim, hogy a 9:30-ason már ott leszek, de aztán 11 lett belőle :D

Tele volt a templom és igazi felüdülés volt a világos belső, a fehér falak és a fa használata. A megszokott elrendezés a kereszt alap, de itt körben vannak az ülések és az erkélyi rész is. Így nem csak a többi hívő hátát látod. Ez sokkal inkább megadja azt a érzést, hogy itt te egy közösség része vagy. Több bejárat is van, ami a be és kijutást könnyíti meg. Két pap misézett és a ministránsok között több lány volt, mint fiú. Az énekek a megszokottak, de a kivetítőről sokkal könnyebb volt követni, mintha csak a számokat kellene keresgélni az énekeskönyvben.

Az utolsó ítéletről volt szó, érdekes volt, amit a pap prédikált. A végén viszont már szívesen indultam volna és még egy rakat ima volt. Sőt himnusz is, amivel eddig csak református istentiszteleten találkoztam, legalábbis a mi falusi templomunkban nincs szokásban.

Kávézás és úszás

A Café Freiben a rózsaborsos kókuszos riói kávém a megszokott minőséget hozta (bár drága volt). Összefutottam Jackievel és beszélgettünk egy kicsit, aztán menni kellett, magyar órára és még főzni.

A Csíki Csobbanóba 15 lej a belépő, ami egy elfogadható összeg. Bent nagyon kevesen voltak. A víz pedig melegebbnek éreztem, mint a Kemény Dénes Sportuszoda vízét. Az előre kitűzött 800 métert anélkül úsztam le, hogy egyszer is kijöttem volna a vízből, ami nagyon szép eredmény, mert legutóbb 500 méternél már kifulladtam. Az a titka, hogy többféle úszásnemet is kipróbáltam, aztán a hátúszás nagyon ellazított 😊 Ha csak mellúszás lett volna végig, akkor nem ment volna, de így volt még hát-, pillangó-, és gyorsúszás is. A pillangóból csak egy hosszt csináltam, az is szenvedés volt, de igenis kitartottam! :D

A hajszárítást nagyon bele kell kalkulálni a 3 órás időkeretbe, mert hosszú loboncom van és húsz perc volt megszárítani.

Étterem

Éhes voltam és nem volt kedvem főzni, úgyhogy luxus módon étterembe mentem, ahol jól is laktam. Várakozás közben Románia rövid történetét olvastam (bár 244 oldal… lehetne rövidebb is). 

Szálláson

Utána vissza a szállásra, ahol már csak pihentem, mert sok mindent csináltam és elfáradtam. Meg nagy tervezgetésben voltam az időbeosztásommal. Aztán jól belebuktam. Korán kelő vagyok, és ezen az se változtat, ha amúgy lenne időm még aludni. Nem megy. Muszáj időben lefeküdni :/ Ezt eléggé megszívtam, mert majdnem éjfélig fent voltam és fél hatkor már ébren voltam. Úgyhogy most hajnalban bejegyzést írok. Meg Honeybeastet hallgatok. Hangoskodni nem lehet, mert a többiek alszanak.

Kollázs kiállítás, vásár, pihi

Kollázs kiállítás

Pénteken Jackie javasolta, hogy menjünk kiállítást nézni. Szívesen csatlakoztam és egyáltalán nem bántam meg, sőt! Ion Bârlădeanu kiállítása volt, aki nehéz körülmények között alkotott, már a rendszerváltás előtt is. 1946-os születésű, kortárs művész. A wikipédián nincs angol szócikk, csak horvát, francia és román. A románnal próbálkoztam meg :D Volt már kiállítása Koppenhágában, Londonban, Bázelben még Párizsban is. Most pedig Csíkszeredában van éppen. 😊

A képei a románoknak külön érdekes lehet, hisz ők ismerik a rajta feltüntetett szereplőket, ami nekem nem mond semmit. Egy helyi úriember vezetett minket, ő mesélt egy kicsit a képekről. A kiállítás megtekintése ingyenes.

Maguk a képek meghökkentők, olyakor pornográf elemeket is tartalmaznak. A humor és a fricska a legtöbbön ott van. Tetszett a kiállítás, örültem, hogy kortárs művész és érdekesnek találtam a képeit.

Kávézás a mentorommal

Ma 10-kor találkoztam a Petőfi Kávéházban a mentorommal, Margittal és a lányával. A Petőfi két percnyi sétára van, kellemes hely, még vissza fogok menni. Nagyon finom a kókuszos kapucsínójuk. Jót beszélgettünk nagyon sok mindenről, jól éreztem magam. Remélem máskor is sikerül összehozni.

Termelői vásár

Minden hónap harmadik szombatján termelői vásár van Csíkszereda főterén, ahol bivalytej sajtot szereztem be. A nálam lévő 19 lejt mind otthagytam, de egyáltalán nem bánom, mert mindkétféle sajt finom, amit vettem és ilyet nem hiszem, hogy a szupermarketbe kapok, mert házisajt. Úgyhogy örülök, hogy eljutottam rá. Nagyon élvezem, hogy a központban lakhatok. Utána sétáltam még egy kicsit, majd hazajöttem.

Pihi és nyelvtanulás

Kipróbáltam az OLS nyelvtanító alkalmazást, amihez hozzáférést kaptunk az önkéntesség idejére. Ami vicces, hogy az elejétől románul magyaráz, még A1 szinten is, és sehol nem lehet beállítani, hogy legalább angol felirat legyen alatta. Az első három leckét megcsináltam. Azóta zenét hallgatok, Debussyt, popot, the Greatest Showman zongora átiratát, handpan hangszert... Éppen, amihez kedvem van. A nap csendesen telik, a többiek Brassóba mentek, egyedül vagyok a lány lakrészen. Meg most blogot írok 😊

A telefonomról meg lefogyott a pénz, éppen ezért kipróbáltuk a messenger csevegés funkcióját a barátommal. Nem fogyaszt sok netet és tisztán értettem a beszédét, ami jó, valószínűleg ezt fogjuk használnia jövőben.

Jövő hét

Hétfőn kipakoljuk az irodánkból a nyári táborok kellékeit, aztán lassan az érdemi munkának is nekikezdünk. Még nem sok szó esett róla, de úgyis eljön 😊

Prímás Találkozó, múzeum, könyvtári beiratkozás

Prímás Találkozó

Tegnap este Prímás találkozón voltam, ami elég felemás érzéseket ébresztett bennem. Volt, ami tetszett, de több volt az, ami nem. Még nem voltam ilyen programom, így kíváncsi voltam milyen. A melléfogások ugyanúgy a komfort zónából való kilépés velejárói. Tapasztalatnak jó volt. Az utolsó produkció pedig tetszett, ahol gyerekkórus, vonósok, néptáncosok együtt mulattatták a közönséget. Ez segített, hogy azért ne rossz emlékként maradjon meg.

Mivel elhamarkodottan a mai napra is megvettem a jegyet, ma is megyek. De ma némileg más lesz a program, úgyhogy reménykedem, hogy azért jobban fog tetszeni.

Második román óra

Rengeteg szót és kifejezést tanultunk, az óra végére fejfájásom lett, de szerencsére egy kis séta után elmúlt 😊 Zöldségek neveit, hogyan tudjuk elmondani, hogy éppen a boltba megyünk, a csirkepörkölt hozzávalóit (hétfőn ezt készítem vacsorára a többi önkéntesnek). Nem a nyelvtanon van a hangsúly, hanem a használható tudáson, ami nagyon jó.

Mikó-vár és kiállítások

A Mikó várban számos kiállítás van, néprajz, kortárs festőművészet, szakrális tárgyak témában, természettudományos kiállítás, tárgyak és tudnivalók a 19 század végéről és a huszadik századról, a lenti részben pedig vártörténeti kiállítás, kisfilmmel, modern módon bemutatva. Jó hely, még vissza akarok majd menni a barátommal, mivel több idő kell, hogy mindent megnézzek alaposan.

Mentorok és csapatépítés

Szerdán találkoztunk a mentorainkkal, enyém egy kedves hölgy. Csapatépítő játékok voltak, körbe adva a papírt lerajzoltuk egymást, és rólam egy hatalmas orrú kép készült :D A mentorommal megbeszéltünk egy szombati kávézást, ahova elhozza a lányát, aki színházba járó és még fanfictiont is írt, mint én. 😊 Meghívott a mentorom a falujukba, még december közepe előtt menni fogok. Hétfőn pedig közösen fogok kézműves foglalkozást tartani vele, Böjte Csaba alapítványa gondozta gyerekeknek.

Angol klub és elveszés

Szerdán a csapatépítés után Angol klub volt, amit az egyetemen tartottak. Ha lett volna csillár még azon is lógtak volna emberek, így be kellett érni az asztalokon üléssel. A divat volt a téma, kvízzel, ruhaleíró activityvel, kiscsoport beszélgetéssel. Tetszett. A divatos kérdésekből a 21. századra vonatkozó kérdéseket nem tudtam, de a korábbi korszakok jól mentek. Pl.: ki vezette be a „New Look”-ot (Dior), vagy mi a krinolin (szoknya alatt viselt fém, korábban fa ketrecszerűség, ami megnöveli a szoknya kerületét). Vicces volt, mert csak előkaptam a divattörténetes könyvet a táskámból és megmutattam, hogy milyen is a krinolin :D

A klub után botor módon nem a többiekkel indultam el a szálláshoz, hanem magamban, amiből az lett, hogy a sötétben rossz irányba fordultam. Ezután keresgélés kezdődött, a google mapsen nem igazodtam ki, és eléggé meg is ijedtem. Végül útbaigazítást kértem, és visszataláltam, nem volt csak kb. 15 perc, amíg nem tudtam hol vagyok. Azonban ezután már nem volt kedvem beülni sehova, hazamentem.

Youthpass

Ez egy szabadon választható lepecsételt papíros arról, hogy önkénteskedtem, illetve, hogy miket tanultam az ittlétem során. A kompetenciákról volt szó, illetve önelemzést segítő kérdéseket javasolt Orsi nekünk, és a különböző tanulási formákról is volt szó. A nap második felére kirándulást terveztünk, de a reggeli eső miatt nem mentünk. Bár most már tiszta az idő, de jobb kihagyni a sárdagasztást. Talán majd jövő héten.

Beiratkozás a könyvtárba

Volt egy kis para, hogy lehet-e vagy sem, de amikor odamentem, akkor az olvasószolgálatos hölgy öt perc alatt elintézte a beiratkozásomat. 😊 Ami szuper, mert így a saját kártyámra tudok kölcsönözni, összesen 5 könyvet maximum 3 hétre egyszerre. Éltem is a lehetőséggel és két Erdélyes könyvet kölcsönöztem ki. Az egyik általában Erdélyről egy képes album, ahol rövid leírások vannak és sok kép a jelentősebb helyekről. A második a „Barangolások Felcsíkon és a Gyimesek vidékén” címet viseli, ami kifejezetten a környékről ír, hogy mit érdemes megnézni. Szerintem mindkettő nagyon hasznos lesz, hogy jobban megismerjem a helyet, ahol éppen vagyok, és ötleteket gyűjtsek az útjaimhoz 😊

Extra, hogy voltak kirakva ingyen elhozható könyvek, amiből el is hoztam párat.

Hazafelé észrevettem, hogy egy dzsúsz bár mellett megyek el, kíváncsi lettem és bementem. 9 lejem bánta, de nem baj, mert nagyon finom, előttem lefacsart, ananászos-mangós-narancsos dzsúszt ittam 😊 Nem fogok sűrűn menni, de jó, hogy kipróbáltam, mert szeretem a frissen facsart gyümölcsleveket, jók nagyon 😊

Kamarazene - Verdi, Mozart, Csajkovszkij

Tegnap kamarazenét hallgattam, most AC/DC és KISS megy :D Kicsit más. A Csíki Mozi 2 percnyire van, ott volt az előadás. Egy nagyon tehetséges szoprán hölgy és egy ügyes zongorista adott elő Verdi, Mozart és Csajkovszkij dalokat. Rá kellett hangolódni, de utána már tetszett.

Tegnap tovább folytatódott az általános tudnivalók ismertetése. Milyen szokások vannak, amire figyelni kell pl.: zárjuk magunk után az ajtót, nem illik az ételt meghagyni, vagy társaságban telefont nyomkodni. Alap dolgok, de a kulturális különbségek miatt fontos elmondani, mert nem egyértelmű. Igazából az iskolákba is hasznos lenne, egy alap illem óra, mert sajnos ezeket nem mindenki tanulja meg otthon a családban. Aztán az iskolában se mondják el neki, csak a bosszankodással találkozik a gyerek, hogy milyen udvariatlan, amikor talán azt sem tudja mit csinál rosszul. (Bár lehet, hogy naivitás a részemről ez a gondolat.)

A tömegközlekedésről, látnivalókról, sportolási és program lehetőségekről is mesélt Péter. Hogy azért tudjuk, hogy nagyon sok lehetőség van. Pl nemsokára kezdődik a jéghoki idény. Egy meccset megakarok nézni, ha már Miskolcon még soha nem voltam (pedig ott is van hokicsapat). A sportolás közül a jóga, a kirándulás, az úszás, ami tetszett. Ezekkel lehet, hogy megpróbálkozom, amíg itt vagyok.

Csíkszereda kicsi város, mégis rengeteg mindent lehet benne csinálni, jó az infrastruktúrája, az éttermek és szórakozási lehetőségek. ÉS könyvesboltok :D Meg könyvtár magyar nyelvű könyvekkel. Kinga mondta, hogy majd segít beiratkozni, mert alapesetben nem engedélyezett más megyéből se a beiratkozás, nemhogy más országból, de én elég sok ideig itt leszek. Remélem megoldjuk, mert már van egy sok elemes listám, hogy mit szeretnék kikölcsönözni :D

Csütörtökön és pénteken Prímás Találkozó gálaműsorára megyek. Már nagyon kíváncsi vagyok rá.

Az első román óra

Kedden volt az első román órám. A bemutatkozás, hogy vagy, köszönések, számok voltak terítéken, de olyan kulturális dolgokról is volt szó, hogy mennyi borravalót illik adni (10%). Szerintem jól fog menni, bár azért a főnevek három neme kicsi kétségeket vetett fel bennem. A semlegesnem sajnos nem kopott ki, mint más latin eredetű nyelvekben. A számok közül a sasszénak ejtendő hatos szám tetszett a legjobban. Mint a tánclépés. Sasszé 😊

Mai program

Ma egészen 16-ig szabadok vagyunk, mert a mentoraink dolgozó emberek, ekkortól érnek rá. Csapatépítés lesz a program és megismerjük a mentorunkat. Este angol klub az egyetemen, ahol vegyes társaság várható, sőt jönnek más városokból is önkéntesek. Azt hallottam, hogy már nagyon izgatottak, hogy jöttünk mi hárman. Valószínűleg utána meg beülés lesz a Palermoba, ami a szállással szemben lévő szórakozó hely. Sörözni is lehet, de szerintem már így maradok, nem szeretem a sört. Valami üdítő jobban megfelel. Még mindig tartom a fogadalmam és nem kólázom, sőt a csipszeket is kerülöm. Erős maradtam. „Csak így tovább!” – bíztatott a barátom 😊 Meg azt mondta büszke rám, mert nagy rajongója voltam ennek a kettőnek és kitartok töretlenül.

Ma pihenek. Románoztam, angol videókat akarok még nézni, hogy gyakoroljak. Főleg a szókincsemet szeretném fejleszteni, hogy könnyebben fejezzem ki magam. Nem mintha hallgatag lennék :D De azért egyszerűbb, ha nem kell keresni a szavakat. A passzív tudásomból meglepően hamar aktív nyelvtudás lett. A nyelvtanom továbbra is borzalmas, kissé találomra használom az igeidőket. De azért arra figyelek, hogy ha valami múltba van, akkor legalább egyszerű múltba tegyem. A befejezett múlt és folyamatos múlt pedig pihenhet a fiókban, foglalkozzanak vele a nyelvészek :D :D

Olvasni is szeretnék, Lukács Anikó: Nemzeti divat Pesten a 19. századbant olvasom, érdekesnek találom, mert a kedvenc két témámról van szó benne. A 19. századról és a divattörténetről. A másik könyv, amit olvasok az a románok rövid története. Már az oszmán időknél tartok benne. A szerző a román toposzokat is kritika alá veszi, ami azért elgondolkodtatott. A dákóromán kontinuitás mellett olyan érveket hozott fel, amit érdemes megfontolni, nem lesöpörni az asztalról elvből. Azt hiszem a történészi alázat erről is szól. Ha valaki érvel akkor már nem csak elvakultan állít, azzal lehet valamit kezdeni. 

Az első munkanap - tájékozódás

A legfontosabbal kiegészítve :D

Az első munkanap, ami inkább tájékozódási nap volt

Ma Péterrel a Care2Travel igazgatójával először mentünk el az irodába. Talán ha 10 perc volt, kényelmesen gyalog- Ahogy mentünk megláttam a Hargitát és ez volt a reakcióm: „Váó”

Bemutatkoztunk, beszéltünk magunkról, kik vagyunk, milyen hobbijaink vannak. Beszélgettünk a tervekről, elképzelésekről. Tetszett. Dixit kártyákat terítettünk ki az asztalon (ez egy asszociációs játék, nagyon változatos és fantáziadús lapokkal) és ebből válasszunk ki kettőt. Hogyan érezzük magunkat most, a megérkezés után, és hogyan fogjuk szerintünk érezni magunkat 10 hónap múlva.

 Egy olyan lapot választottam, ahol egy idős hölgy megy egy könyvbe, aminek a borítóján egy kastély van. Azért ezt, mert egyrészt, Erdélyben rengeteg kastély van, másrészt egy álmom vált valóra, hogy itt vagyok, önkénteskedem. Itt az önkénteskedésen van a hangsúly, de az is nagyon tetszik, hogy Erdélyben vagyok. Otthon érzem magam, amihez csak egy fél nap kellett. Külföldön vagyok meg nem is. Jövőbeni lapnak olyat választottam, amiben egy kagylóban gyöngynek a Föld van. Ez jelképezi, hogy remélem sokat fogok tanulni a környezetvédelemről.

Az étteremben változatos kínálat fogadott, a pisztráng és krumplipüré mellett döntöttem, levesnek egy kis paraszt csorbát próbáltam. Nem tudtam a sokféle levesből melyik is lehet a csorba, de kíváncsi voltam és finom is volt. Desszertnek egy kis madártejet vettem, de ezt már külön, miután a többit megettem, hogy biztosan ne menjen kárba.

Ebéd után volt szó egy kicsit Erdély és Románia földrajzáról, történelméről, itt főleg hallgattam, hisz én tudok elég sokat mindent erről, de a két srácnak újdonság. A vicces az a rész volt, hogy amikor Csíkszereda nevének részeiről volt szó, a „Csík”-ről egyáltalán nem a vonal=csík jutott eszembe, hanem a csík mint halfajta. Soha nem jutott eszembe, hogy Csíkszereda nevében, vonal lenne az előtag.

Ezután várostnéztünk egy helyi útmutatásával, aztán a többiek visszamentek a szállásra én pedig a Csíki mozi jegypénztára felé vettem az utamat. Vettem jegyet a holnapi kamarazenei koncertre, és csütörtökre és péntekre a Prímás Találkozó gálaműsorára. Nagyon kíváncsi vagyok! Vannak még programok, amik érdekelnek, de azok jövő héten, és oda megpróbálok majd társaságot szervezni magamnak.

Lesz mesemusical, történelmes és filozófia előadás, néptáncos program, szóval rengeteg minden.

Mivel még nem volt kedvem visszamenni a szállásra, így beültem a teaházba a főutcán, ahol a sárgadinnyés limonádét választottam. Kihozták és kék színű volt. Mondom oké, nézzük az ízét. Nagyon édesnek találtam, és kicsit hangos is volt a zene, nem maradtam ott sokáig. De a teák közül majd ki szeretnék próbálni néhányat.

Ma még kimegyünk este közösen enni a többi önkéntessel.

Nyelvi teszt

Minden önkéntes tanulja a fogadó ország nyelvét. Érkezéskor felmérik milyen szinten állsz. Az online feleletválasztós nyelvi teszt azt hozta ki, hogy A1-es szinten vagyok románból. Jól tippelek :D

Tegnap este

Tegnap este még volt egy üdvözlő vacsora a Care2Travel tagjaival. Egy pizzázóba mentünk, ahol beszélgettünk. Nagyon álmosan értem haza, és le is feküdtem korán. A sok élmény, és az, hogy magasan vagyunk a tengerszintfelett elég álmosító.

Megérkeztem - Én itt itthon vagyok

Megérkeztem!

Hosszú volt az út, de végül ideértem és a Care2Traveltől Niki és Péter várt rám kocsival, amiért nagyon hálás voltam. Rövidkocsi út után elértük a szállást, ahol még köszöntem a két társamnak Gustavonal és Davidének. Ezután kb bedőltem az ágyba és aludtam, mivel már majdnem éjfél volt.

Vasárnap

7:00 körül ébredtem fel, és elpakoltam a holmim. Egy négyágyas szobában egyedül vagyok, ami jó, mert minden lehetséges szekrényt belaktam. Nem volt ételem, de gondoltam szerencsét próbálok a konyhában. Átvágtam a többiek szobáján, jó korán. Utána már inkább körbe mentem a többi visszatérésemkor, hogy ne zavarjam az alvókat. Van egy bejárat, ahol külön meg lehet közelíteni a szobám.

Van egy közös hűtő, amiben volt joghurt, beleszórtam némi müzlit, és egy szezámmagos teasütit is ettem hozzá. Egy mandarinnal egészítettem ki a reggelimet még (mint kiderült valaki másé volt, amiért égett a fejem, nem figyeltem, hogy felirat van a kosáron, amiben volt).

Ezután jóllakva visszafeküdtem még egy órát aludni :D

A második felébredésem után a konyhában csatlakoztam a két új-zélandi lányhoz, akik nagyon kedvesek voltak, beszélgettünk egy kicsit. Később volt egy általános tájékoztató. Amint vége lett fogtam magam és elmentem sétálni.

Városnézés

Szép napos idő volt, bár kicsit hűvös. Találomra indultam el balra, és megtaláltam a Mikó-várat, ami a helyi múzeum. Néztem a boltokat, éttermeket, hallgattam hogy beszélnek körülöttem (többnyire magyarul) figyeltem, hogy mindenütt kétnyelvűek a feliratok és általában a magyar van előbb. Tettem egy kis kört fotózgattam, hogy majd az ismerősöknek is megtudjam mutatni, hol jártam. Aztán a nagy fényképezésben nem néztem a lábam elé és jól lehorzsoltam a térdem alatt a bőrt. Felgyógyulásom elősegítendő (és hogy megünnepeljem a megérkezésem) elsántikáltam a pár méterre lévő cukrászdába. A Novák cukrászda nagyon hangulatos hely, magyar rádió szól, az eladók is magyarul köszöntek, szolgáltak ki. Mivel nem tudtam választani kétféle sütit is kértem, mellé pedig egy tejeskávét. Rendkívül finom volt a málnás vaníliás szelet és gyümölcsöskosárka, de a kávé erős és kesernyés.

Ki volt tév ingyenes programfüzet, amiben szinte minden napra találtam programot magamnak. Koncertet, előadást, olvasókört, könyvbemutatót, néptánc gálaműsort… Holnap jegypénztár, aztán csak fussam lejből :D

Miután vagy két órát elüldögéltem ott, már lábfájás nélkül mentem tovább, ezúttal a másik irányba. A boltban vettem puffasztott kukoricát. Van egy kis park, gyerekek játszottak, bicikliztek, sétálgattak. Láttam a művelődési házat, a főteret. És a főtéren bőgtem egy sort. Nem a szocialista épületek hatottak meg ennyire, hanem hogy igazából én itt itthon vagyok. Lehet, hogy többszáz kilométerre az otthonomtól és mégis… És ez egy olyan nagy érzés, amitől könnyezni kezdek, mert szétfeszít. Majd egy évszázada volt Trianon, de nem hiszem, hogy valaha beheged teljesen a seb, amit okozott.

Mentem még egy kicsit tovább, megakartam keresni a Kájoni Megyei Könyvtárat. Ezután pedig végül hazaindultam a szállásra.

Csíkszereda

Tetszik a város, hogy a központban van a szállás, minden sétatávolságra. A Care2Travel szervezet tagjai és a többi önkéntes is szimpatikus és segítőkész. Az angolt értem, és bár néha megakadok a beszédben, de ki tudom fejezni, amit akarok. Aztán ez majd úgyis fejlődik és könnyebb lesz. A román pedig ismerős, olyan mintha már tanultam volna, pedig csak a latin, olasz, spanyol miatt érzem így. A román emberek beszédét még nem tudom követni, de a köszönés már megy. A kétnyelvű feliratok sokat segítenek, igyekszem memorizálni a szavakat. Az időjárás kegyes volt, nem szakadó esőben láttam először a várost, hanem

napsütésben. Jó lesz ez… Én itt itthon vagyok.