Motivációim

Mi ösztönzött a jelentkezésre?

Múlik az idő és ez az önkéntes program harminc éves korig elérhető. Még benne vagyok a keretben, de az ember észre se veszi, és elsuhannak a napok, aztán nem akartam ott állni utólag, hogy miért nem vágtam bele. Megláttam a lehetőséget a facebookon és úgy éreztem nekem szól. De miért is?

Az önkéntesség kezdete: ASAP.

ASAP=as soon as possible - amilyen hamar csak lehet, minél hamarabb

Szuper, gondoltam magamban, úgyse akarok hónapokig várni a kiválasztásra és döntésre. A párom támogatott. Tiniként álmodoztam róla, hogy önkénteskedem külföldön, de voltak fontosabb feladatok. Most már nem akarom tovább halogatni.

Az önkéntesség helye: Csíkszereda

Bár a román városnév volt kiírva, de egy kattintásra volt a válasz, hogy melyik településről van szó. Megnéztem a térképen, utánaolvastam a helynek, és tetszett, amit találtam. Az elhelyezkedés, hogy főleg magyarok lakta vidék, hogy rengeteg szép hely van a közelben. Tömegközlekedéssel elérhető, nem kell repülni ahhoz, hogy odajussak nincs túl messze. A barátom el tud jönni meglátogatni, ha fárasztó út vár is rá. A szállások se drágák. A szüleim már jártak ott és jókat meséltek. Tetszett.

A feladat: környezetvédelem

A környezetvédelem valami olyasmi, ami korábban még nem öltött konkrét alakot a fejemben. Vannak környezeti veszélyek, meg sok a szemét, meg kivágjuk a fákat, meg csak egy bolygónk van… Igen, de én mit tehetek? Mint a kezdődő utánajárásban eddig felfedeztem nagyon is sokat! Minden egyén fogyasztása hozzájárul a közöshöz, mert a gazdaság az egyéni fogyasztók döntéseiből áll össze (és itt a közgazdász ismerőseim biztosan jelentősen köhécselni és torok köszörülni kezdenének, hogy hm… hm... azért van más is, de attól most én eltekintek).

Tanulni szeretnék, hogy a tudásomat és tapasztalataimat megoszthassam másokkal és így segítsek. Közvetlenül, ahol éppen vagyok és közvetve, azok révén, akik talán magukkal viszik a következő bevásárláskor a vászonszatyrukat, valamelyik posztom nyomán. Olyan feladat vár rám, amivel tudok azonosulni.

Fejleszthetem az előadói készségemet, új emberekkel ismerkedhetek meg. Gyakorlom az angolt és románul is tanulhatok. Már elkezdtem a román tanulást, még csak pici lépésekkel, de a korábban tanult nyelvek segítenek a logikájának a megértésében. Biztosan könnyebben boldogulok majd egy újlatin nyelvvel, mintha egy szláv nyelvet kezdtem volna tanulni.

Erdélyt fel szeretném fedezni. Gyönyörű hely, rengeteg történelmi emlékkel, múzeummal, kastéllyal, és természeti szépséggel, ami arra vár, hogy a pihenőnapjaimon vonatra/buszra szálljak és szétnézzek.

2020 júliusa messze van még. Lehet, hogy nagyon nehéznek fogom néha találni, hogy ennyire távol vagyok a szeretteimtől. De ez egy olyan lehetőség, amit nem akartam kihagyni. Lehetett volna egy poszt, amit unottan tovább görgetek, de motivációs levél, interjú, szervezés, blog lett belőle. És remények a jövőben.