2020. augusztus 1., szombat

Lassan itt a búcsú ideje

Romániában napi 1300 körüli új eset van. Ha Magyarországra akarsz utazni, akkor 5 napon belül két negatív PCR tesztet kell végeztetned, de azért 48 óra teljen el a két teszt között. Ha ezt nem mutatod fel a határon, akkor karantén, ahonnan szintén tesztekkel szabadulhatsz. Csak épp, ha nekem karanténba kell mennem, akkor bizony a család másik 4 tagjának is karantén lesz. Köszi ebből a családom nem kér, inkább megtámogatnak a közel 50 ezer forintnyi (600 lej) összeggel a teszt árával. Azért ez mindenképpen jó biznisz.

A másik probléma a csomagkérdés. Próbálok szerezni fuvart a csomagjaimnak, mert olyan mennyiség összegyűlt, hogy nem bírnám el (pl. 32 kg-nyi könyv, de ebben már benne vannak a vett naplók, otthonról hozott, vett és talált könyvek, nem csak nekem, hanem a barátomnak és egy barátnőmnek is, és ez már a szelektált változat!). Most van egy kecsegtető ajánlat, ami lehet, hogy megvalósul, de összegről még nem volt szó.

Vasárnap kapni fogok egy szobatársat, egy svájci 17 éves lányt, aki nyári táboroztatni jön. Nem tudom, hogy lesz-e tábor, erről nincs hírem, de a lány jön, úgyhogy nem lesz meg az egyedüllét luxusa. Hogy végképp ne legyek magányos, még másik 4 lány is jön, nekik ESC projektjük van, 2 belga és 2 német lány. Már egészen átálltam az elmúlt 2-3 hónapban, hogy egyedül birtoklom a lánylakrészt, át kell állnom szociális üzemmódban. Annyi extra van még, hogy a szobám ezenfelül közlekedési átjáró is lesz, mivel a konyhát újítják (jó ideig nem volt padlója se, de határozottan halad az ügy) és így itt tudnak közlekedni. Az 1 hetes felújítás talán másfél hónapja tart (nem tudom pontosan, de úgy érzem már egy örökkévalóság óta).

Utazások

Szabadságon vagyok összesen 10 napot. Voltam Parajdon, ahol Lepkeházat néztünk, Strandoltam egyet a bányából származó sós vízben (nem volt túl kelleme utána a sóraszta haj). Egy kedves helyi hölgy megvendégelt minket, és még a sósziklákhoz is kinéztünk. Összességében tetszett.

Hargitafürdőre a mentorom vitt ki, 1300 méter magasan van a település, amit először némi szédüléssel éreztem meg, amit  a kávé elmulasztott. Van ott egy víkend házuk, ott sütöttünk húst kinti kemencében megismerkedtem a  szüleivel és a férjével is. Szuper nap volt. A hazajövetel után meg E.-vel zoknibabát készítettünk :) 

Sepsiszentgyörgyön Molytalálkozón voltam, ez egy búcsú alkalom is volt egyben, kevés az esélye, hogy látom még ezt a társaságot. Örülök, hogy legalább tudunk találkozni. Senki se ennyi találkozást tervezett, azt hittük gyakrabban tudunk összegyűlni, nem így lett. Nagyon finom pizza szeletet ettem a városban, kemencében melegítették meg. Visszafelé azzal a vonattal jöttem, amivel haza fogok menni. A Korona IC-vel… A vonat tetszett, tágas volt a kocsi, kevesen ültünk benne. Egyik utastárs rendesen maszkban (ahogy én is) még az orra se látszott ki, másik utastárs hanyag tartásban eltehénkedve az ülésen és semmiféle maszk nem volt rajta.

Szülinap

Betöltöttem a huszonnyolcat. A napja borzalmasan telt, rossz hangulatban. A másnapján viszont összegyűltek a barátaim munkatársaim ünnepelni és egy rövid szülinapozást tartottunk, aminek örültem és felvidított és még ajándékot is kaptam. A torta finom volt málnás vaníliás. 😊

Szatyorkölcsönző

A piacra kimentünk szatyorkölcsönzőt népszerűsíteni. A "menjünk oda emberekhez és szólítsuk meg őket" nem az én világom. Az 5 és fél óra nagyon hosszú volt, a végére teljesen kifogyott a lelkesedés, csak a végét vártuk. A legközelebbit elég lenne rövidebbre fogni. Meleg volt, kaptunk egy árnyékoló ernyőt, ami mindenképpen jó gondolat volt, csak az a fél ernyő nem sokat ért sajnos. Meleg napunk volt, kevesen voltak a piacon, de 30 vászonszatyrot így is szétosztogattunk. Valamennyi sikere csak volt ennek a programnak. A helyi önkéntes A. jófej volt és aktív, örülök, hogy eljött és besegített, oroszlánrésze volt a szatyrok kiosztásában. Megjegyzést az 1 liter víz nem elég, minimum 2 de inkább még több liter vízzel kell odamenni, mert a piacon nem lehet csaphoz jutni.

Kedvradar

Elég rossz a hangulatom, fél lábbal már otthon vagyok, de most bizonytalanság van, hogy utána mi lesz. Meg a hazajutás is stresszel, bár augusztus 20-ig még van idő. Nincs három hét addig. Nem tudtam elmenni a legjobb barátnőm esküvőjére, aki ma tartja a lagziját, és azt hiszem a vacsora mostanra lemehetett és elkezdődött a tánc is. És én nem vagyok ott! Nincs fényes kedvem, hiába próbálok arra koncentrálni, hogy örüljek annak, hogy Csíkszeredában vagyok.

Azt hiszem teljesen érthető, hogy lelomboz, hogy most épp nem O. esküvőjén vagyok a barátommal táncolva és ünnepelve. Innen távolról is sok boldogságot kívánok neked O. És ha hazamegyek, akkor összeülünk valahol és beszélgetünk egy jót. A nászajándékomat is átadom neked 😊 Még lehet, hogy jobban is fogsz neki örülni, mintha 40 másikkal együtt kaptad volna meg 😊 Sok-sok boldogságot O. lélekben ott vagyok veletek. 😊


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése